Mi leszel, ha nagy leszel?

Ha hiszed, ha nem, akkor válaszolsz jól erre a kérdésre, ha „nem tudom” a válaszod, hiszen egyre kevésbé kiszámítható mindannyiunk karriere. Míg akár még ötven évvel ezelőtt is elég világosan fel lehetett rajzolni egy “tipikus” pályaívetaz egyes szakmákban, mára ez egyre nehezebb küldetés. Ha körülnézünk a fiatal diplomások között, láthatjuk, hogy sokféle területről érkezők töltik be ugyanazokat az úgymond “tipikus pályakezdő” munkaköröket és a legkülönfélébb végzettséggel végeznek aztán egészen más munkát, mint amilyenre készültek (tipikus példák a pedagógiai, társadalomtudományi vagy bölcsész szakokon végzettek).

A The Future of Jobs szerint a munka világa olyan ütemben változik, hogy a legfelkapottabb szakmák, munkakörök legtöbbje nemhogy tíz, de még öt évvel ezelőtt sem létezett, továbbá előreláthatóan a ma általános iskolás korosztály 65%-a olyan munkát végez majd felnőttkorában, ami ma még nem is létezik. A Davosi Világgazdasági Fórumon publikált kutatásban közel 400 HR-vezetőt kérdeztek meg arról, milyen változásokra számíthatunk 2020 felé tartva a munkaerőpiacon. Fellendülésre világszinten a pénzügy, menedzsment, információs technológia, műszaki és értékesítési területeken számíthatunk, míg az adminisztráció, jog vagy a gyártás és termelés területén a munkaerő-igény kissé visszaszorul majd. A jelentés szerint egyre jobban elterjed majd a rugalmas munkabeosztás, a távmunka, a co-working, a virtuális csapatmunka vagy a szabadúszói státusz.

A változó környezethez az egyénnek is alkalmazkodnia kell

Ebben a gyorsan változó környezetben a legjobb, amit az ember tehet, hogy alkalmazkodik és tájékozódik: milyen irányú fejlődésre számíthat a szektorán belül és kívül illetve hogyan tudná saját meglévő kompetenciáit a legoptimálisabban hasznosítani, a kevésbé kimunkált területeket fejleszteni? Egyre nagyobb szerepet kapnak az átvihető kompetenciáink, amelyek könnyen átültethetők egy adott munkakörből, szektorból akár egy teljesen különbözőbe. Ezek tesznek minket képessé rugalmasan alkalmazkodni a változó környezethez, így jelentőségük az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt. Ilyenek a szociális kompetenciák (például az együttműködési képesség, a meggyőzőkészség, az érzelmi intelligencia) vagy a komplex problémamegoldó készségek, de egyre növekvő az igény például az információs és kommunikációs technológiák ismeretére és használatára is. Ahelyett tehát, hogy egy életre terveznénk a munkahelyünket, meg kell tanulnunk felépíteni a saját egyéni munkavállalói profilunkat, fejleszteni a kompetenciáinkat. Ebben segíthet a karrier tanácsadás, hogy eddigi szakmai tapasztalatunkat egy koherens egésszé, szakmai identitássá formáljuk.

Pályakezdőként

Nem árt, ha már a felsőoktatásban töltött évek alatt tudatosan készülsz arra, hogy a munkaerőpiac ma már sokkal inkább kompetenciákat keres, mint papírral igazolható végzettséget. Ebben a megvilágításban sokkal többet ér egy szakmai gyakorlat, ahol például kipróbálhattuk magunkat csapatban és hasznosíthattuk egyes alapkompetenciáinkat, mint a nyári vendéglátóipari munka, még ha utóbbit könnyebbnek tűnhet is megvalósítani. Álláskereséskor pedig érdemes előnyben részesíteni azokat a lehetőségeket, ahol több téren is építhetjük kompetenciáinkat vagy ahol lehetőség van cégen belüli tréningeken fejlődni.