Elmúltam 40, és ez azzal jár, hogy egészen másként nézek az életemre, mint a pályám kezdetén. A húsz évvel ezelőtti önmagamhoz képest összetettebb a helyzetem. Ezzel sokan így vannak, akikkel a karrier tanácsadáson találkozom.

Egyrészt ebben az életkorban általában már jócskán rendelkezünk szakmai tapasztalattal, de nem feltétlenül abban a szakmában, amire vágytunk. Sokan nem építették tudatosan a karrierjüket, ezért olyasmiben dolgoznak, amit inkább a szükség hozott, mint a saját választásaik.

Azt látom, hogy ez 40 felett már egyre kevésbé vállalható kompromisszum.

Másrészt a harmincas éveinkben sokunknak a párkapcsolat vagy a családalapítás állt a fókuszban. A KSH adatai szerint a magyar nők átlagosan 28-29 éves kor körül szülnek, a férfiak pedig valamivel később, 34-35 évesen válnak apává. A gyerekek érkezése is jócskán átrendezi a prioritásokat, ekkor sokunk életében előtérbe került az anyagi stabilitás.

De az élet több, mint a kötelességek teljesítése.

40 felett már azt is érezheted, ami egy-két évtizeddel korábban még nem tudatosodott benned: hogy csak egy életed van, ráadásul a nagy részét munkával töltöd. Szerencsés esetben azt is meg tudod magadnak fogalmazni, hogy mit szeretnél: hogy értékesebb, élvezhetőbb munkával teljenek a mindennapjaid.

Kihívások a karrierváltásban 40 felett

Tény, hogy egy felépített egzisztenciát, vagy adott esetben családi életszínvonalat joggal szeretnénk fenntartani: 40 felett már senki nem akar a teljes bizonytalanságba fejest ugrani, ahogy esetleg húszévesen még könnyen megtette volna. Már nem opció csapot-papot hátrahagyva külföldre költözni és csaposnak vagy bébiszitternek állni, de egy önálló vállalkozásba belevágni is meglehetősen rizikósnak tűnhet.

Úgy érezheted, hogy már nem szeretnél többször tévedni, mert nincsenek évtizedeid, hogy sokféle területen kipróbáld magad, mire szerencsésen rátalálsz a saját utadra. Amennyire lehetséges, kiszámítható karrierváltást szeretnél, de lehet, hogy annyiféle opciót látsz, hogy nehezen tudod elszánni magad, hogy mibe fektesd az energiádat.

A karrierváltáshoz kapcsolódó átképzés, tanulás is időigényes lehet: érthető, hogy 40 felett már nem vágysz vissza az iskolapadba, inkább gyakorlatban hasznosítható tudást szeretnél kapni, mintsem hosszú és ködös elméleti képzést. Ez eléggé elbizonytalaníthat, ha olyan pályára vágysz, ami végzettséghez kötött.

Tarthatsz tőle, hogy a váltás visszalépést jelent: ha egy új szakmában indulsz el, akkor lejjebb kell majd adnod abból, ahol most tartasz. Egy új területre kezdő vagy junior pozícióban lehet belépni, tehát ha karriert váltasz, esélyes, hogy akár egy nálad fiatalabb felettesed lesz és jelentősen kevesebbet keresel egy ideig, mint amennyit „megszoktál” vagy amennyire vágysz. Ráadásul társadalmunkban eléggé elterjedt az „annyit érsz, amennyit keresel” mentalitás is, és hiába tudjuk, hogy ez butaság, mégis nehéz teljesen lerázni magunkról.

Mégis, mit tehetsz?

A karrierváltás sokkal gyakoribb, mint sokan gondolják, ma már egyáltalán nem arra vagyunk predesztinálva, hogy ugyanazon szakmában kezdjük és fejezzük is be a karrierünket. Ráadásul a munkaerőpiac gyors változásaival, az AI térhódításával sok szakma elavulttá válik, és újak is megjelennek.

Következzen néhány tanács, hogy megkönnyítsd magadnak a váltást.

Ne csak azt lásd, hogy mi hiányzik, hanem azt is, hogy máris mi mindennel rendelkezel!

A 40 feletti karrierváltóknak van egy olyan előnyük, ami a pályakezdők hiányossága: van már szakmai tapasztalatuk.

Gondolhatnád, „mégis mi a csudát számít az, hogyha teljesen másra vágyom”?

Többet, mint hinnéd!

A munkával töltött éveink alatt kétféle irányban fejlődünk, tanulunk folyamatosan: szakmailag és a készségek szintjén. Utóbbiak, vagyis a gyakorlatban tanult készségeid lesznek az értékes útitársaid a váltásban. Biztos, hogy te is fel tudsz sorolni néhány olyan, nem szakmához kötött képességet, amiben fejlődtél az elmúlt években.

Hogyan kezdj bele?

Vonatkoztass el a szigorúan vett szakmai tudásodtól és gondolj azokra a készségeidre, amiket „tudnod kell csinálni” ahhoz, hogy jól ellásd a feladataidat.

Lehet, hogy sokat kellett emberekkel, akár időnként elégedetlen ügyfelekkel dolgoznod pl. ügyfélszolgálatosként, nehéz helyzeteket kezelned vagy konfliktusokat elsimítanod, ebben az esetben az interperszonális készségeid fejlődtek. Vagy egy multinál megtanultál prezentálni, tudást, információt átadni. Vagy éppen a riportáláshoz az elemzőkészségedre, alaposságodra volt szükség.

Ezek olyan kompetenciák, amiket egy teljesen új területen is be fogsz tudni vetni, bátran kijelentheted, hogy rendelkezel velük, és akár be is tudod mutatni, hogy mikor használtad őket. Ezek teremthetnek kapcsolódási pontot a múltbeli szakmai tapasztalataid és a jövőbeni munkád között.

Már nem ugrasz „ejtőernyő nélkül”!

Általában 40 év felett már van némi tartalékunk, nem kell, hogy fejest ugorjunk a semmibe, ha egy új irányba indulunk. De az is a karrierváltás jó módja lehet, ha az új szakmai „lábat” a régi mellett építed fel, azaz nem adod fel teljesen a biztos megélhetésedet, amíg az új szakmád legalábbis kiszámítható bevételt nem jelent.

Abba a szakmába pedig, amiből váltottál, mindig visszatérhetsz, ami szintén ad egy kis plusz biztonságérzetet. Ehhez persze fontos, hogy meg tudd indokolni a váltást , de erre is léteznek hasznos álláskeresési praktikumok, technikák. Ez az ajtó tehát mindig ott lesz, de biztosítékként is szolgál, hogy ne érezd teljesen kiszolgáltatva magad.

Nem ciki váltani, sőt!

Ha attól tartanál, hogy milyen szemmel nézik az emberek a váltásodat, vagy hogy milyen esélyekkel indulsz egy fiatalabb, frissen az iskolából kikerült másik munkavállalóval szemben az álláspiacon, akkor játsszunk el a következő gondolattal:

Lépj hátra kettőt, és gondolj arra, mit gondolsz a fejlődésről, tanulásról? Tudsz-e tisztelni olyasvalakit, aki fektet a saját fejlődésébe, értékesnek tartod, ha felnőttként valaki egy új készséget tanul?

Akkor hát miből gondolod, hogy ezt a képességet benned nem értékelik mások?

Ha a munkáltatók szempontjából nézzük, ők két dolgot keresnek: valakit, aki jól el tudja látni a feladatot, illetve motivációt, ambíciót, tenni akarást. Sok vezető inkább választana inkább választana felnőtt, munkatapasztalattal rendelkező, új szakmájában erősen motivált jelöltet, mint olyasvalakit, aki éppen kijött az iskolapadból és soha nem dolgozott. Nem mondom, hogy mindenki, de hidd el, éppen elegen ahhoz, hogy a korod akár előny legyen, olyasmi, ami melletted szól. Hiszen neked már van tapasztalatod, még ha másik ágazatból is érkeztél, tudod, mi zajlik egy munkahelyen, hogyan kell csapatban dolgozni, időt beosztani – itt jönnek be a képbe az előbb emlegetett készségek.

Ha vállalkozásban gondolkodsz, akkor pedig a klienseidet a legkevésbé az fogja érdekelni, hogy mit csináltál korábban, hiszen nekik az a fontos, hogy az ő problémájukat hogyan tudod itt és most megoldani. Ebben pedig az élettapasztalatod, az empátiás készséged fog segíteni, vagy az, ha voltál már a helyükben, jól ismered a problémáikat.

Csak azt bánjuk meg, amit nem csinálunk.

Az idős emberekkel történt kutatásokból rendre visszatér: azt bánjuk meg az életünk végéhez közeledve, amit nem tettünk meg.

Sajnos az is tény, hogy a legtöbb ember inkább belenyugszik a középszerűségbe és elégedetlenül él, mint hogy bevállalja a változást és a vele járó bizonytalanságot.

A választás a kezedben van!

Ha idáig jutottál az olvasásban, akkor máris többet tettél magadért és a változásért, mint a legtöbben, akik csak játszadoznak a gondolattal és a barátaiknak, családtagjaiknak időnként fel-felemlegetik, hogy „lehettem volna akár…”

Ne add fel! Ha kitartóan és elszántan teszel érte, azok táborát erősítheted, akiknek nem kell majd megbánniuk, hogy mit hagytak ki a szakmai életükben.

Tisztázd az irányt, ismerd fel az erőforrásaidat és készülj fel az útra

Az egyik legnehezebb kérdés a karrierváltásban 40 felett, hogy merre?

Mi legyen az új irány.

A kétely, a bizonytalanság nem jó útitárs – a mondás szerint semmilyen szél nem kedvez annak a hajónak, amelyik nem tudja, hova tart. Tehát tisztán érdemes látnod, mi az, amiben igazán önmagad lehetsz, miben építhetsz a legfontosabb erősségeidre, mit tudnál élvezni – nem csak egy-két évig, hanem elegendő ideig ahhoz, hogy felépíts egy új karriert.

Ezeken a kérdéseken érdemes lehet elgondolkodnod, de a lehetőségeidet is érdemes tisztázni.

Milyen szakmák léteznek egyáltalán? Amit elképzeltem, hogy nekem való lehet, tényleg olyan, mint amilyennek most látom? Milyen buktatók, árnyoldalak vannak, amikról nem tudok? Hogyan kerüljem el a tévedést?

Ha kíváncsi vagy arra, hogy a személyiségedhez, a saját erősségeidhez és vágyaidhoz, motivációidhoz milyen munkakör illene igazán, vagy szeretnél meggyőződni róla, hogy az a szakmai irány, ami megtetszett, amit akár tanulni készülsz, valójában mennyire passzol hozzád, érdemes a pszichológiát segítségül hívnod. Az önismereti munka szilárd fogódzót és támpontokat ad, hogy felkészülj a karrierváltásra. Segít beazonosítani, hogy miből építkezhetsz és hogy mi az, amiben esetleg fejlődnöd kell.

A pszichológiában időnként teszteket használunk ahhoz, hogy bizonyos jellemzőidet magad is tisztábban lásd és hogy együtt értelmezzük, hogy ahhoz, aki vagy, azaz az autentikus önmagadhoz milyen szakmai irányok illenek és melyek azok, amibe kevésbé érdemes időt és energiát fektetned. Karrier profil csomagjaim segítségével ezt viszonylag gyorsan (2 héten belül) és könnyen felmérheted, így elkerülheted, hogy esetleg a váltást követően úgy érezd, “cseberből vederbe” kerültél.

Ráadásul a karrier profilok abban is segítenek, hogy ötleteket kapj és olyan szakmák is a látókörödbe kerüljenek, amelyeket esetleg nem ismertél vagy nem jutottak volna magadtól eszedbe.

Remélem, tudtam segíteni és hamarosan te is elindulsz egy olyan úton, amiben igazán önmagad lehetsz.