Kétrészes sorozatom első részében megkísérelek eloszlatni néhány gyakori, de téves elképzelést, ami útját állhatja a pályaválasztásnak… Jöjjenek a tévhitek!

Létezik egy olyan szakma, ami pontosan nekem való

Sokan azzal a romantikus elképzeléssel vágnak a pályatanácsadásba, hogy ott majd valamilyen tévedhetetlen eljárás segítségével megtudhatják, melyik az az egy és egyetlen szakma, amit nekik találtak ki. Jó lenne kitölteni néhány tesztet, ami majd megmondja, melyik pálya a nekünk és csakis nekünk való, de ez sajnos nem így működik. Szempontokat kell találnunk, amelyek alapján mérlegelhetünk, hallgatnunk kell a józan eszünkre és a szívünkre is, amikor pályát választunk, és még ha a legkörültekintőbben járunk is el, akkor se feledjük: valószínűleg többféle típusú pályán is megtalálnánk a helyünket, nem egyetlen jó megoldás létezik. Életünk pedig később alakulhat úgy, hogy a körülmények és a tapasztalataink függvényében alkalmunk is nyílik majd egészen más területen is kipróbálni magunkat, mint amelyik úton eredetileg elindultunk.

Nem lehetek elégedett, amíg meg nem találtam a tökéletes foglalkozást

Ha a tökéletes szakmát keressük, könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy irracionális vágyálmokat kergetünk: olyan munkára vágyunk, ami boldoggá tesz, amelynek minden percét élvezzük, ami tökéletes anyagi biztonságot ad… Készüljünk föl rá, nincsen olyan foglalkozás, amelyben ne kellene kompromisszumokat kötnünk. A döntésképtelenségünk legyőzésében segít, ha mérlegeljük, hogy melyik opció mit hoz és milyen áldozatokkal jár. Egy adott szakma például nagy presztizsértékkel és anyagi megbecsüléssel járhat, ugyanakkor igen nagy személyes elköteleződést és a szabadidőnk egy részének feláldozását követelheti. Jobb, ha ezekkel tisztában vagyunk, mielőtt döntést hozunk és nem ringatjuk magunkat hamis illúzókba az álommunkát illetően.

Az intelligenciateszt majd megmondja, mennyit érek

Sokan túlértékelik a kognitív képességeket mérő, ismertebb néven intelligenciatesztek eredményét. Ennek egyik oka, hogy aki nem végzett pszichológia szakot, nem feltétlenül érti, hogy ezek a tesztek hogyan és mit mérnek, ezért túlmisztifikálja a jelentőségüket, de az is problémát okoz, ha nem megfelelően zajlik a teszteredmények interpretációja, azaz értelmezése. A szigorúan vett intelligencia összetett képesség, melynek segítségével képesek vagyunk az új információ feldolgozására és a problémamegoldásra. A mai napig nincs azonban teljes egyetértés a tudósok között abban, hogy pontosan mely képességek tartoznak ide, bár nagyjából megegyeznek abban, hogy a logika, a matematikai, a verbális és a vizuális-térbeli képességek a részét képezik. Ennek megfelelően többféle teszt létezik, melyek különböző faktorokat, az intelligencia részeit mérik. Vannak azonban más, az emberi és munkahelyi sikerességet erősen befolyásoló tényezők, amelyeknek semmi köze ezekhez az IQ-teszteredményekhez, ilyenek például az interperszonális képességek, a lelkiismeretesség vagy az érzelmi intelligencia, hogy csak néhányat említsünk.