Az álláskeresés tulajdonképpen egy olyan sales helyzet, ahol a munkaerődet próbálod eladni, a munkaadók a potenciális vásárlók, akiket meg kell győznöd, az ajánlataidra pedig vagy érkezik válasz, vagy nem. Hiába nem vagy sales-es vagy nem szereted ezt a szerepet, ezt a munkát tisztességesen el kell látnod, hogy ott és olyan feltételekkel helyezkedj el, ahol szeretnél.

Maradj kapcsolatban azokkal, akikkel együtt tanultál, vagy egy ideig kollégák voltatok, aztán váltottak – ezek a kapcsolatok idővel értékes lehetőségekké válhatnak! Ráadásul így tágíthatod a horizontodat, mert általuk beleláthatsz, milyen máshol dolgozni.

Egy állás elnyerésében az egyik legfontosabb, döntő szempont a szimpátia, hiszen mindenki olyan emberrel szeretne együtt dolgozni, akivel egyébként is szívesen töltené az idejét. Ezért is érdemes vigyázni rá, hogy például ne tűnj nagyképűnek az állásinterjún.

A legérdekesebb, legizgalmasabb, legnagyobb kihívásokkal teli karrierutak nem a legegyenesebbek. Ezért jó, ha az álláskeresésnél adsz magadnak egy kis szabadságot: nem kell ragaszkodnod azokhoz a pozíciókhoz, amelyeket már ismersz, merj kockáztatni, indulj el a vágyaid felé!

A diplomáid, nelvvizsgáid önmagukban csak papírok, ellenben a gyakorlatban is bizonyított kompetenciáid magukért beszélnek – már ha tudod, hogyan kell őket megmutatnod.

Még ha nem is rendelkezel egy adott pozícióhoz az összes megkívánt tulajdonsággal, elnyerheted az állást úgy is, hogy érzékletesen szemlélteted, hogy a saját képességeidet hogyan tudod hasznossá tenni a cég számára. Ez nem mindig magától értetődő, de ha te magad tisztában vagy a képességeiddel, erősségeiddel, valamint a céljaiddal, akkor hitelesen meg tudod indokolni, miért gondolod, hogy el tudnád látni az adott feladatokat a cégnél. Éppen ezt várják tőled az állásinterjún!