Egyre gyakrabban halljuk az asszertivitás szót a kommunikációval, főleg a konfliktuskezeléssel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációnk nem is passzív, azaz nem hagyjuk magunkat le- vagy elnyomni, de nem is vagyunk agresszívak, nem ugrunk neki a másiknak, hanem a kettő közötti arany középutat választjuk, a saját érdekeinket is megvédjük, de a másiknak is hagyunk teret.

A munkában elkerülhetetlen, hogy időnként nem értesz egyet azzal, ahogy egy munkatársad kezelt egy helyzetet vagy viselkedett. Nem mindegy, hogy ilyenkor hogyan csomagolod szavakba a kritikát, mert ha nagyon egyenesen fogalmazol, a másik fél esetleg megsértődik, védekező pozíciót vesz fel, vagy csak magában duzzog és legközelebb is csakazértis ugyanazt csinálja. Ez a kommunikáció kudarca, ugyanúgy, mint az, amikor konfliktuskerülés címén inkább nem is mondasz semmit, hiszen ilyenkor nem érvényesíted a saját álláspontodat, ez pedig hosszabb távon kifejezetten frusztráló, nyomasztó lehet.

Az asszertivitás dióhéjba zárt formulája: a DESC módszer

Megosztok veled egy könnyen megjegyezhető, négy betűvel megjegyezhető módszert, aminek segítségével ellenőrizheted, hogy sikerül-e konstruktívan, egyúttal önévényesítő módon megfogalmaznod a kritikus tartalmú üzeneteidet. Ez a DESC módszer, aminek négy lépését követve biztosan sikerül egyenes, őszinte, mégsem támadó módon szóvá tenni a javaslataidat, a munkádban és a magánéletedben egyaránt.

Describe – Mi történt pontosan?

A tényeket objektívan írd le, pontosan úgy, ahogy történtek! Milyen különbséget érzékelsz, ha azt mondod: „ma reggel a tárgyaláson az ügyféllel éppen egy fontos szempontról beszéltem, amikor félbeszakítottál egy másik témával” vagy ha így fogalmazol: „folyton közbevágsz, amikor beszélek, figyelmetlen vagy”? Az első esetben a történtek objektív leírására törekedtünk, míg a másodikban általánosítás és címkézés is van, méghozzá olyan negatív címkézés („figyelmetlen vagy”), amire borítékolható, hogy a másik védekező-támadó állásba fog helyezkedni.

Emotions – Milyen érzéseket keltettek benned a történtek?

Őszintén, a másik viselkedése által kiváltott saját érzéseidről beszélj! Ha az előbbi helyzetben azt mondod, „frusztrált lettem attól, hogy félbeszakítottál, mert úgy éreztem, hogy fontos jól megértetni az ügyféllel az álláspontunkat ebben a kérdésben”, akkor csak magadról beszélsz és a másik viselkedéséről, ami változtatható. Ha ehelyett a személyére tennél valamilyen megjegyzést, például azt mondanád: „idegesít, hogy ilyen türelmetlen vagy”, azt megint inkább támadásnak és róla, mint emberről szóló negatív véleménynek érzékelné, amivel védekező állásba kényszeríted.

Solutions – Mit javasolsz?

Szolgálj valamilyen konstruktív megoldásötlettel a helyzetre! Ha azonnal valamilyen pozitív változtatást javasolsz, akkor jó irányba tereled a beszélgetést, mielőtt még „visszatámadhatna” a másik (bár ha eddig követtél, akkor nem feltétlenül érez erre késztetést). Mondhatod például ezt: „mi lenne, ha megegyeznénk abban, hogy legközelebb egyértelműen jelzem, amikor eljött az idő, hogy áttérjünk a technikai részletekre, te pedig ugyanígy teszel, ha átadod nekem a szót?”

Consequences – A javaslatod által mi változna?

Erősítsd meg a másikat a helyzet javítására vonatkozó pozitív szándékodról! A javaslatod lezárásaként még hozzáfűzheted, hogy mit vársz ettől a változtatástól a jövőben, például „ha így tudnánk együtt képviselni a céget, sokkal hatékonyabbak lennénk az ügyfél felé és a közös munkában is”. Ezután megkérdezheted, mit gondol erről vagy van-e más ötlete, javaslata?

Próbáld ki ezt az asszertív módszert akár ma, meg fogsz lepődni a hatékonyságán! A konfliktusok szőnyeg alá söprése előbb-utóbb visszaüt, azonban az építő jellegű párbeszéd az együttműködés irányába mozdít minden kapcsolatot, a munkahelyen éppúgy, mint családi vagy baráti közegben.

Csekovszky Anna vagyok, Svájcban diplomázott pszichológus, üzleti coach. Ha szeretnél az asszertív kommunikáció, azaz a másik figyelembe vételével történő szelíd, de határozott önérvényesítés terén fejlődni, vagy más üzleti, vezetői kompetenciáidat fejleszteni, szívesen segítek.

Fejlődni szeretnék